2012. november 13., kedd

4.tétel

Minden adat kódolt formában van jelen
  • A kódok előállítását – amikor jeleket meghatározott szabályok szerint az egyik jelrendszerből egy másik jelrendszerbeli jelekké alakítunk – kódolásnak nevezzük. A visszaállítást dekódolásnak mondjuk.
  • A hírközlésben és a számítástechnikában rendkívül sok kódrendszer létezik: Morse ABC, telexkód, lyukkártyakód, stb. Például a BCD (Binárisan kódolt decimális) kódolás a tízes számrendszerbeli szám számjegyeit egyenként alakítja át kettes számrendszerbeli négybites számokká, és az így kapott bináris sor lesz a szám BCD kódja
  •  
    ASCII kódrendszer
    Az USA Szabványügyi Hivatala – ASCII (American Standard Codes for Information and Interchange) – 128 féle karaktert kódolt 7 bites bináris kóddal (ez van az első képen), minden karakternek egy kettes számrendszerbeli szám felel meg, kölcsönösen egyértelműen (lásd a kódtáblázatot).
    Az ASCII 8 bites (1 byte-os) kiterjesztése (ennek a második fele van a második képen) már 2*128=256 karakter kódját tartalmazza, az első 128 szám (0-127) az eredeti ASCII kódot, a második 128 szám (128-255) egyéb karakterek, például ékezetes betűk kódjait tartalmazza. A 128-255 számok felhasználásával sokféle nyelvet, nemzeti betűkészletet is figyelembevevő kódtábla készült. (A teljes magyar karakterkészletet a 852-es jelű kódlap tartalmazza, illetve a Windows-ban az 1250-es.)
    Unicode kódrendszer
    A többféle 8 bites kódlap sok problémát vetett fel. A UNICODE 16 biten ábrázolja a karaktereket, megteremtve 65536-féle karakter kódolásának lehetőségét (1991-től).
    A UNICODE felülről kompatibilis az ASCII-kóddal, és tartalmazza a ma használt írások nagy részének karakterkészleteit (görög, cirill, héber, arab, kínai, japán, tibeti, stb.).
    A UNICODE 1 helyett két byte-ot használ a karakterek kódolására, ami dupla adatmennyiség (ezt hátránynak tekinthetnénk), de rendkívül sokféle karaktert tartalmaz,  így viszonylag univerzális (ez pedig előny). A UNICODE jelentősége az, hogy a különböző nyelvekben, illetve országokban egységes, szabványos kódrendszert használnak, ami megkönnyíti a legkülönfélébb adatkezelési feladatok megoldását.
    Konverzió kódrendszerek között
    Adatoknak az egyik kódrendszerből a másik kódrendszerbe való átkódolását konverziónak nevezzük. A konverziót program végzi. Előfordul, hogy az egyik kódtábla szerint előállított adatfájlt egy másik kódtáblát használó rendszerben kell alkalmazni.



     
    .

3. tétel

   Az analóg szó eredetileg arra utal, hogy valami hasonló valamihez. Esetünkben a jel valamilyen értelemben hasonlít a jelölt dologhoz. (Például ha a hangot hangnyomás-idő grafikonnal jellemezzük, ehhez nagyon hasonlónak kell lennie annak a feszültség-idő grafikonnak, amellyel a mikrofon jelét írjuk le. Ha nem az, akkor torz a felvétel.)



 Diszkrét jel: ·         A diszkrét, vagy kvantumos (kvantált) jel gyakorlatilag véges sokféle lehet, véges sokféle értéket vehet fel. Ezek az értékek jól elkülönülnek, megkülönböztethetők egymástól. Ilyenek például a bináris jelek (0, vagy 1; igaz, vagy hamis), a karakterek, a számjegyek, véges sok természetes szám. Gyakoriak a diszkrét jelsorozatok, például a szövegek, számadatok, ikonsorok.
·         Digitális jel: számjegyekkel írható le – azaz binárisan kódolható (diszkrét jelek halmaza, amelyeket számokkal jelölünk). A digitális jelek nem feltétlenül számtani, algebrai számok, hanem inkább sorszámok. Például nem alkalmazhatók rájuk a számtani alapműveletek. (Két karakter kódszámát összeadva lehet, hogy egy harmadik karakter kódszámát kapjuk, csak ennek éppen semmi értelme sincs.)


Analóg jel digitalizálása
·         A gyakorlatban az analóg jelet elegendően sok számmal jól lehet közelíteni – amelyekből nagy pontossággal (de soha sem teljes pontossággal) vissza is állítható az eredeti analóg jel (D/A: digitális-analóg; illetve A/D:analóg-digitális átalakítás).
·         papírfénykép --> digitális kép --> nyomtatott kép
·         zongora hangja --> analóg mikrofonjel (hangkártya) --> digitális hang (számítógép)-->    analóg jel a hangszóróba (hangkártya) --> a hangszóró hangja: ez elegendően hasonlít az eredeti zongorahanghoz
·         feladó e-mailje (digitális jelsorozat) -->  modem (modulátor-demodulátor)-->     telefonvonal (analóg jelsorozat) -->  modem (modulátor-demodulátor) --> fogadó e-mailje (digitális jelsorozat)
 

2.tétel

2. Az adat és az információ jelentése; az adat biztonsága (veszélyek, biztonsági intézkedések)
Mit nevezünk (általános értelemben) adatnak?
Elemezze az információ fogalmát!
Mutasson rá az adat és az információ közötti összefüggésre és különbségekre, példával illusztrálva!
Ismertesse az információ szónak néhány (más) jelentését!
Elemezze az adtabiztonság eszközeit!
Az adat valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek vagy elemi jelek halmaza, sorozata. Az adatoknak általában jelentésük, értelmük van. Valamire vonatkoznak, valamit leírunk velük. Az adatok általában információt  hordoznak, de ezt nem szó szerint kell érteni.
A jelnek mindig van jelentése, különben nem jel, de előfordulhat, hogy a jelentést nem ismerjük. Az elemi jelek vagy a  jelek sorozatai azonban lehetnek értelmetlenek és ellentmondásosak is.
Minden adat kódolt formában van jelen.
Pl.: A magyar hallott szöveget hangokra bontjuk, azokból épülnek fel a szavak, ezeket megértjük, majd a mondatot egyben értelmezzük. Ha magyar nyelvű szöveget hallunk, azt is kódoljuk a saját tudásunk szerint. Lehetnek olyan hangok, szavak, amiket nem tudunk kódolni.
Az idegen nyelvű szövegek esetén ugyanez történik, csak ott egyértelműbb, hogy kódolni kell a szavakat, mondatokat.
Mi az információ??
  • Az információ új ismeret, új tudás. A meglévő ún. előzetes ismereteink, tudásunk alkalmazásával az adatot értelmezzük, a jelentését megértjük, ezáltal ismerethez jutunk;
  • ha ez új ismeret, akkor információ, de ha számunkra már ismert volt, akkor nem információ;
  • Fontos momentum az adat jelentése és az, hogy az adatot értelmezni kell, mert az  értelmezés eredménye, mélysége, a megértés szintje erősen függ az előzetes ismeretektől és a gondolkodástól;
  • fontos a konkrét jelentés is, hiszen így állapítható meg, hogy új ismeret-e az információ.
  • Ez megmutatja az adat az információ és az ismeret (tudás) viszonyát is .
·         Példa : „T = -5 o C” – ez adat (karakterek sorozata ). Ha tudjuk , hogy a T hőmérsékletet , a oC Celsius fokot, a -5 pedig negatív számot jelent , akkor értelmeztük az adatot. Ha éreztük és /vagy mértük is ezt a hőmérsékletet, akkor még többet jelent az adat. Ha mindezeken felül új is az ismeret, akkor információt jelent , annál többet, minél váratlanabb.
Az információ szó néhány más jelentése:
Az információ minden, ami adat és jelent valamit, de eltekintünk a konkrét jelentésétől, eltekintünk attól is, hogy új ismeret vagy sem.
Információ mindenféle tudás, ismeret – függetlenül az újdonságtól.
Az információ köznapi értelemben: tájékoztatás, hír, adat.
Az adatmennyiség nem azonos az információmennyiséggel, bár a mértékegységük neve ugyanaz. 1 bináris jelnek mindig egy bit az adatmennyisége, de nem biztos, hogy egy bit az információmennyiség

2012. október 11., csütörtök

1. Tétel

Ismertesse a kommunikáció általános modelljét!
Forrás-kódoló-csatorna-dekódoló-nyelő


Mutassa be az elektronikus levelezés példáján a kommunikációs folyamatot!
Feladó- SMPT szerver- PoP 3 szerver -címzett


Mit nevezünk zajnak?
a közleményhez, jelhez keverődő, torzító, zavaró jel;


Hogyan védekezünk ellene, illetve az információt torzító hatása ellen?
A feladó megírja az elektronikus levelet, és megadja a címzett e-mail címét. Elküldés során a feladó levelező programjában beállított SMTP szerverhez fog eljutni a levél. Ez a szerver továbbküldi a levelet a címzett e-mail címének második részében lévő tartománylevelező kiszolgálójához, amelyik elhelyezi az e-mail cím első részében szereplő postafiókba. A levél fogadását a címzett a levelező kliens programjával fogadja.


Miért jó, ha egy adathalmaz, illetve egy közlemény (valamennyire) redundáns?
A hibák javíthatók